Pula környéki barlangokban Kr.e. 6000-ből találták az első életjeleket. Pula első lakói az illír származású Histri nevű törzs volt. A Római Birodalom Kr.e. 177-ben elfoglalta az egész Isztriai-félszigetet, így Pulában is elkezdődött a romanizáció. A tizedik római régióban már említik Pulát, mint gyarmatvidéket.

Julius Cézár uralkodása alatt érte el Pula fénykorát. Egymás után épültek a szebbnél, szebb paloták díszes épületek és jelentős római kikötő lett Pula. Lakossága 30ezer főre duzzadt. Kr.e. 42-ben Cézár meggyilkolása és a Triumvirátus felszakadása után Pula (a merénylő) Cassius oldalára került, majd Octavianus győzelme után, Octavianus fennhatósága alá került Pula. Innentől hanyatlás indult el Pula életében. A Római Birodalom bukása után keleti gótok foglalták el Pulát. A gótokat a bizánci birodalom kergette el, a bizánciakat pedig a VII. században a szlávok. A szlávok uralkodása sem volt hosszú idejű, hiszen őket, meg a franciák zavarták el 788-ban. 1148-ban a velenceiek rohanták le Pulát, és a Velencei Köztársasághoz csatolták. Pula egészen 1797-ig a Velencei Köztársasághoz tartozott azonban ez a pár évszázad sem múlt el sebek nélkül: rendszeresen megtizedelte a lakosságot a pestis, a malária, és a tífusz. Volt amikor 3000 főre apadt Pula lakossága.

A Velencei Köztársaság bukás után az Osztrák-Magyar Monarchiához került Pula. A Monarchia legfontosabb haditengerészeti bázisává építettek át Pulát. Ekkor veszítette el antik római kinézetét és épült át iparvárossá. Az I. világháború után Olaszországhoz, majd a II. világháborúban Németországhoz került. A II. világháború után a Jugoszláv szocialista állam része lett. 1992-ben Jugoszlávia összeomlásával került vissza Pula Horvátországhoz.

(FORRÁS:www.horvatorszaginfo.hu)

Sergius diadalív / Aranykapu

Az Aranykapu Kr.e. 31-ben épült, a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szűk utcáiba. Salvia Postuma Sergi építette a saját pénzéből, ajándékul három családtagjának, akik akkor fontos szerepet töltöttek be Pula életében.

Herkules-kapu

Pula legrégibb kapuja az 1. század közepéről. Nevét a város patrónusáról, Herkulesről kapta.

Róma és Augustus temploma

Az 1. században építette Róma akkori császára, Augustus, a római Mars-templom mintájára. Később katolikus templom lett, majd pedig bármilyen hihetetlen, csűrként használták. 1944-ben Pula bombázása idején súlyosan megrongálódott, de később restaurálták.

Városháza / Podeszta-palota

A pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akiről a Podeszta-palota nevet kapta az épület. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tűzvész eredményeképp. A fórumon, az Augustus templom mellett található.

Mária Mennybemenetele Székesegyház
A Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült, majd a 15. században átépítették. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetők benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bővítették, a legidősebb része a 4. századból maradt fenn. Tornyát a 17. század második felében húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel.

(FORRÁS:www.utazas-nyaralas.info)

  • Pula, Horvátország - Történelem és kultúra - Kép 1
  • Pula, Horvátország - Történelem és kultúra - Kép 2